Visszatérés, gyógyír a léleknek
Nem, nem tűntem el, és nem hagyom abba a blogot. :) Jó nekem, hogy leírhatom a gondolataimat, és munkáimat megőrizhetem hosszú időre. Hallgatásom oka családi... Sok minden történt velünk az elmúlt hetekben, sokszor napokig, vagy 1 hétig is pihentek a tűk. Vagy azért mert a karjaimban két gyerkőc is megbújt, vagy mert nem láttam a könnyeimtől. Óriási változás történt az életünkben. Kiderült, hogy egy évek óta várt esemény elmarad. Egy álmom, amit hosszú ideje dédelgetek valószínűleg sosem valósul meg. Nehéz dolog ezt elfogadni, elengedni egy álmot, vágyat. Megviselt amikor szembesültem ezzel a ténnyel, megviselte az egész családot. Közös vágyunk volt, még a legkisebb is megérezte, hogy valamit elveszítettünk, valamit elvettek tőlünk. Meg kellett gyászolnunk, el kellett engednünk. Az érzelmi hullámvölgy természetesen magával hozta a fizikai formában megjelenő betegségeket is. A gyerkőcök átestek a bárányhimlőn, sokat voltunk együtt, otthon. Amikor már érzelmileg túl vo